2009.május.07

Ha együtt alszunk,az mindíg azért érdekes és furcsa nekem, mert baba korom óta egyedül alszom, és megszoktam hogy nem kell osztoznom senkivel sem.Mert itthon nagy ágy nagy párna kis párna..az ágyam kis lakói..és a pihe puha takaró.Ezért nem szeretek máshol aludni,mert hiányzik az ágyam..és a szobám.De mégis ha te ottvagy nem érdekel,hogy csak egy párna van vagy csak egy takarómert szeretem ahogy szuszogsz..vagy ha nem kapsz az orrodon levegőőt..Nagyon sokszor sunyiban néztem ,hogy mégis hogy alszol..hát akkor vagy számomra a legaranyosabb .Alig várom ilyenkor a reggelt,az álmos tekintetet..hogy nyügös vagy..hogy az ágy összegyűűrte az arcodat..és még esetleg a párna nyoma ottvan a kezeden..ilyenkor érzem,hogy meleg a böröd odabujok..és álmos fejjel rám mosolyogsz..csak rám ! (:Ez nekem a legfontosabb..és majd ha nagy leszek..akkor lehet már nem lesz akkora szám,hogy együtt alszunk..De akkoris várom majd hogy reggel felkeljünk és lássalak..... jóéjszakát..

/Gina